Ha van bármilyen fogyással kapcsolatos tapasztalatod, és lennél kedves megosztani, a megjegyzésben megteheted...

A jövő héten szakembereket szólítunk meg a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban...

Milyen fogyókúrás módszert alkalmaztál már sikeresen?

ÓVAKODJON AZ EGYOLDALÚ FOGYÓKÚRÁKTÓL, MELYEK NEM TESZNEK JÓT AZ EGÉSZSÉGÉNEK! 2016 Aug 14.Diéták, Fogyókúra0 Ha a túlsúlyos emberre bízzuk, hogy milyen diétát válasszon néhány kg testsúlyfelesleg leadására, nagyon sokféle étrend közül választhat. Ezek egy része azonban tudományosan nem megalapozott, az esetek legnagyobb részében csak rövidtávú eredményekre alkalmas, melyet aztán visszahízás, sőt, újabb súlyfelesleg felszedése, valamint a sikertelenség következtében lelki problémák követhetnek. 
E diéták egy része azon az elképzelésen alapul, hogy ha valamely tápanyagféleséget favorizálunk az étrendben, míg másokat kizárunk belőle, akkor az egyoldalú fogyókúra egy idő után telítettség, csömör érzéshez is vezethet, mely szintén csökkenti a táplálékfelvételt. 

A kővetkezőkben röviden ismertetünk néhány ilyen diétát anélkül, hogy részletesen bemutatnánk azokat, hiszen a szakmai vélemény szerint nem alkalmasak arra, hogy hosszútávon tartósan a testsúlyt csökkentsék. 

A legnépszerűbb egyoldalú diéták Pont diéta Ilyen egyoldalú kampányszerű, nem ajánlott fogyókúra a főleg zsírdús diéták közül a pont diéta, mely szerint a tápanyagok pontértéket kapnak, a zsírok, zsíros ételek 1-2 pontot, a tészták, kenyerek, gyümölcsök, alkohol 20-40, akár több száz pontot is, miközben napi maximum 40 pont érték alatt lehet számítani fogyásra. Érelmeszesedésre hajlamosító, koleszterinszint-emelő, valamint egészségtelen, mégis igen széles körben reklámozott diéta. 

Atkins-és Lutz-féle diéta Az Atkins-, illetve Lutz-féle diéta hasonló a „zsíros” pont diétához, csak ezekben 15, illetve 25%-nyi szénhidrátfogyasztást is engedélyeznek. Kasper-diéta Kasper diétája főleg kukoricaolajat és fehérjét, 2000 kcal-t tartalmaz, mely kevésbé egészségtelen, koleszterinszegény, de sokáig nem tartható. 

Banting-diéta A főleg fehérjét tartalmazó diéták közül Banting diétája az egyik legismertebb, melyben egy fülorvos nagyothalló és elhízott betegének napi 5-600 g fehérjét javasolt, kevés szénhidrát mellett. A hallását visszanyerő Banting nevű beteg történetét világszerte megismerték. Ennyi állati fehérje azonban egészségtelen. Hollywood-diéta A Hollywood-diéta az  1920-30-as években nagyon divatossá vált, amikor a a filmek szépségideálja megváltozott, s a dívák elkezdtek fogyókúrázni. Napi 3-6 tojás volt a diéta váza, sovány húsok, halak mellett a bevitt 700 kcal rövidtávú fogyáshoz elegendő volt, de a szervezet erre anyagcsere-csökkentéssel reagál, mely hosszú távon megakadályozza a fogyást. 

Cooley-diéta Mai tudásunk szerint az „Edd magad soványra” (Cooley-) féle 750 kcal-os fogyókúrával ugyanez a probléma, de az 50%-os fehérjefogyasztás mellett a zsírt kiiktatja az étrendből, így legalább a koleszterinszintre egyértelműen kedvezően hat. 

Félcsirke diéta A félcsirke diéta napi 40 dkg csirke, valamint zöldség, burgonya. Népszerű diéta, egyhangúságát rendszeresen éttermi körülmények közt változatosan elkészítve lehetne feloldani. 

Rotációs diéta A rotációs diétában 600 és 1500 kcal fogyasztás váltakozik 4 hetenként. Mivel azonban kedvezőtlenül befolyásolja az alapanyagcserét a 600 kcal-s fázisban, így hosszú távon nem hasznos. 

Schrott-kúra A főleg szénhidrátdús diéták közül a Schrott-kúra az, amelyben hetenként két kis és két nagy borivó napot tartanak, a másik három napon zsemlyét és sült szilvát ajánlanak napi 700 kcal mennyiségben. 

Pritkin-diéta Az USA-ban elterjedt Pritkin-diéta növényi élelmiszerekből, nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, majdnem vegetáriánus étrend, de ízesítésül valamennyi hús és sajt is fogyasztható. Ez a diéta azonban fehérje- és zsírhiányos, ezért nem ajánlható jó szívvel senkinek se. 

Gyümölcs diéták A gyümölcs diéták közül az egyik legismertebb az ananász diéta, mely napi 2-4 kg ananászból áll (1 kg=240 kcal), kevés hússal, hallal kiegészítve, melyet időseknek ajánlanak. Azonban ez a diéta is csak néhány napig tartható. 

Szőlőkúra során napi 3 kg szőlő fogyasztható, melynek energiatartalma valamivel több mint 2000 kcal. Ebben a diétában elégtelen a fehérjebevitel, hacsak nem egészítjük ki pl. kenyérrel. Felező diéta A felező diéta elve szerint nem kell az étkezések összetételén változtatni, csak mindenből az eddiginek a felét kell magunkhoz venni. Fogyás, de éhségérzet is várható. 

Forrás: http://dietak.fogyastippek.com/ovakodjon-az-egyoldalu-fogyokuraktol-melyek-nem-tesznek-jot-az-egeszsegenek/ .

Milyen módszerben látod a fogyás sikerét?

Miért a helyes testsúly az életminőség alapja?

Miért nehéz betartani a diétát? forrás: http://www.honvedelem.hu/cikk/10265

A honvédségben is beindulhat a nagy fogyás Címkék: honvédelmi miniszter, sport Az elmúlt néhány évben egyre többet hallani arról, hogy a folyamatosan növekvő népességszaporulat mellett a másik globális „humán probléma” a Föld lakosságának drasztikus elhízása. Vagyis egyre több az „úszógumis-sörpocakos”, a legkisebb testmozgástól is hamar kifulladó, „könnyebb átugrani, mint megkerülni” ember. A honvedelem.hu annak járt utána, hogy mi a helyzet Magyarországon és szűkebb környezetünkben, vagyis a Magyar Honvédségnél. Bár egy 2006-ban életbe lépett honvédelmi miniszteri rendelet értelmében ma már nem lehet szerződéses, vagy hivatásos katona a túlsúlyos jelölt, az aktív állomány nagy része küzd e problémával. A foglalkozás-egészségügyi osztály adatai szerint, a jelenleg állományban lévő katonák fele túlsúlyos, vagy az első elhízási kategóriába tartozik. A felmérések szerint ma a világon minden hatodik, azaz több mint egymilliárd ember túlsúlyos. A hazai statisztikák sem túl biztatóak: Magyarországon is népbetegség az elhízás, hiszen a lakosság hatvan százaléka túlsúlyos, harminc százalékuk pedig kórosan elhízott. A különbség a két kategória között lényeges – tudom meg dr. Molnár Lajos nyugállományú orvos ezredestől, az MH dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ, Preventív Igazgatóság foglalkozás-egészségügyi osztályának főorvosától. A túlsúly kérdésével évek óta foglalkozó belgyógyász szakember szerint, ahhoz, hogy tisztában legyünk a kifejezések tartalmával, először a testtömeg-index fogalmát kell értelmezni. Az angol betűszóval BMI-nek (Body Mass Index) nevezett viszonyszám az ember magasságának (egészen pontosan az ebből számított felületének) és súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Túlsúly és elhízás Ennek ismeretében már definiálható a túlsúly és az elhízás fogalma is. Túlsúlyosnak számít az az ember, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Az elhízást pedig három kategóriára osztja az orvostudomány. Az első kategóriába azok tartoznak, akiknek súlya az ideális súlyt 17-32 kilogrammal haladja meg. A második kategóriába az ideális súlyt 33-46 kilogrammal meghaladók tartoznak, míg a harmadik csoportba az ideális súlyukat legalább 47 kilogrammal túllépőket sorolják. – Bármilyen furcsa, már akkor is betegség kezdetének számít a túlsúly, ha az ideális súlyát csak egyetlen kilogrammal is túllépi a páciens – mondja dr. Molnár Lajos, aki szerint nem üres frázis arról beszélni, hogy mennyi betegség vezethető vissza a túlsúlyra és az elhízásra. Az orvostudomány pillanatnyilag úgy véli, hogy tizenkét, különféle betegséget okozhat, ha valaki nem ügyel a súlyára. Ezek között megtalálható a vérnyomásprobléma, a cukorbetegség, az érelmeszesedést okozó magas koleszterinszint, az agyvérzés, az infarktus, számtalan alváspanasz, a légzési, és oxigénhiányos tünetek, a lelki tünetek, a depresszió és a különféle mozgásszervi és izületi problémák is. Molnár főorvos elárulja: a társadalomhoz hasonlóan sajnos a Magyar Honvédségen belül is egyre komolyabb probléma a túlsúly és az elhízás. Akaraterő és önfegyelem – Akik éveken keresztül, tartósan elhízottak, azoktól egy idő után kénytelen megválni a honvédség. Persze mindenkinek lehetősége van arra, hogy lefogyjon – mondja Molnár főorvos, aki a katonai fogyókúra receptjét is elárulja. A fogyás titka nem több mint az akaraterő és az önfegyelem. Aki fegyelmezett, az le tud fogyni. Az aranyszabály: a bevitt és a kiviteli energiának egyensúlyban kell lennie. Azaz csak annyi kalóriát szabad a szervezetbe vinni, amit a napi lét során fel is használ az ember. – Fele kaja, dupla mozgás és garantált a fogyás! – árulja el a saját maga kreálta rigmust a belgyógyász szakember, aki szerint, nincs ennél hatásosabb módszer. Nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros-szaftos falatokról, csak arra kell ügyelni, hogy a fogyni akaró ember ezután az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét vegye magához. A mozgás mennyiségét pedig növelje a duplájára. Ezzel a módszerrel átlagosan havi tíz kiló mínusz garantált. Persze az sem mindegy, hogy milyen mozgásmódot választ az ember. A katonaorvos szerint az általa „álló sportoknak” nevezett mozgásformák – mint például a súlyemelés, vagy a nehézatlétika versenyszámai – nem alkalmasak a fogyásra. A „mozgó sportok” viszont ideálisak a fogyni vágyók számára, hiszen azok a test minden izmát átmozgatják és edzésben tartják. Az igazán edzett, profi katona vérnyomása sohasem magas, pulzusa mindig alacsonyabb és nem lesz „népbeteg”, vagyis kövér. Aki vékony, tovább él A főorvostól megtudom: mindezt saját tapasztalatai mondatják vele. Néhány évvel ezelőtt, rövid idő alatt megszabadult a rajta lévő tizenöt kilónyi súlyfeleslegtől, s ezt a súlyát sikerült is meg tartania. Azóta egészségesebbnek érzi magát, s kigyógyult néhány kisebb betegségből is. – Az elmúlt néhány évben több száz katona vállalkozott arra, hogy általam dokumentálva fogyjanak le. Egyértelműen kimutatható, hogy a sikeres fogyókúrát követően szinte mindenkinél megszűntek a vérnyomás-problémák és egyéb más, kisebb betegségek is – meséli Molnár ezredes, aki természetesen azzal is tisztában van, hogy egy sikeres fogyókúra után milyen könnyen és gyorsan vissza lehet szedni a kilókat. Ezt azonban önuralommal és fegyelemmel meg lehet akadályozni. A főorvos szerint a profi életmódot folytató profi katonát – egyebek mellett – az is jellemzi, hogy hatalmas akaraterővel rendelkezik, s képes uralkodni saját testén. Dr. Molnár Lajos egyébként úgy véli: nem véletlen, hogy a vékony emberek tovább élnek, mint az elhízottak, hiszen ők nem szenvednek az elhízás következtében fellépő betegségektől. Az orvosi definíciók szerint egyébként az számít vékonynak, akinek a testtömeg-indexe 18 alatt van. – Aki vékony, az nem beteg, legfeljebb más ember szemében csúnya – osztja meg a véleményét a főorvos, aki úgy látja, hogy meg kell találni az arany középutat a kórosan vékony, szupermodell-alkat és a túlsúly-elhízás között. Dr. Molnár Lajos egyébként úgy véli, a legfontosabb cél, hogy mindenki tisztában legyen vele: a BMI-t 25 alatt kell tartani. Hiszen az elhízásból eredő betegségek nem gyógyíthatók, csak drágán kezelhetők. Éppen ezért az ideális cél az lenne, ha a Magyar Honvédség olyan populációvá válna, amelyben egyáltalán nem, vagy csak alig fordul elő korunk népbetegsége.